Iratkozzon fel hírleveleinkre és egyéb szakmai anyagainkra!
Tovább

Fekete rozsda [Puccinia graminis]

Kórokozó:

A fekete vagy más néven szárrozsda az egyik legrégebben – már az ókorban – ismert búzabetegség. Járványos fellépését gyakran éhínség kísérte. A kórokozó, amelynek több, mint 200 eltérő patogenitású rasszát határozták meg, a gabona minden zöld részét megtámadja. Hatalmas termésveszteséget képes okozni. Hazánkban ritka a járványszerű megjelenése (utolsó nagyobb járvány 1972-ben volt), ugyanis a termesztett fajtáink zöme jó ellenállóságot mutat a nálunk előforduló rasszokkal szemben. Azonban nem dőlhetünk hátra, mert 1999-ben Ugandában megjelent egy új rassz (Ug 99), amellyel szemben már fajtáink zöme nem ellenálló. 2016-ban Szicíliában egy új rassz, az FFFFT okozott járványt.

A betegség kórokozója a Puccinia graminis nevű bazídiumos gombafaj.

Kártétel, tünet:

A beteg növény elszárad, aminek az az oka, hogy az intenzív seblégzés miatt intenzívvé válik a párologtatás. A kalászokban értéktelen szemek képződnek. A fertőzött gabona szárán kezdetben kiemelkedő egyenetlenségek figyelhetők meg. Ezek a fekete rozsda hosszúkás uredotelepei, melyek felett később a bőrszövet felszakad és kijutnak a szabadba a vörösesbarna uredospórák. A telepek a száron kívül megjelenhetnek a leveleken, levélhüvelyeken és a kalászon is. A vegetációs időszak előrehaladtával alakulnak ki a teleutotelepek. A fekete rozsda esetében az epidermisz a teleutotelepek széleinél felszakad, belőlük fekete teleutospóra-tömeg szabadul ki.

Biológiája, környezeti igénye:

Gazdanövényei közé a kalászosok és néhány fűféle gyom tartozik. A fekete rozsda a növényi maradványokban telel át, azonban hazánk éghajlata ezt nem teszi lehetővé számára. Magyarországra a déli szelekkel érkeznek az uredospórái. Fejlődéséhez a 20-24°C az ideális. A meleg, szeles időjárású május kedvez a megjelenésének. Tavasszal a köztes gazdáját (sóskaborbolyát /Berberis vulgaris/, mahóniát /Mahonia aquifolium/) fertőzi, majd innen kerül át a kórokozó a kalászosokra, de köztes gazda jelenléte nélkül is megbetegítheti a gabonát.

Védekezés:

A védekezés első lépcsőfoka a fajtaválasztás. Érdemes a rozsdagombákkal szembeni ellenálló képességet is mérlegelni az adott fajta melletti döntés meghozatalakor. Világszerte zajlik a rezisztenciára való nemesítés. A búza optimális időben történő vetése, a harmonikus tápanyag-ellátás mind az abiotikus, mind a biotikus stresszekkel szembeni ellenálló képességet növeli. Például túl korai vetés esetén vagy túlzott nitrogénellátás következtében nagyobb a fertőzésveszély. A kórokozó megjelenésének kockázata a helyes vetésváltással és a tavaszi gyomirtással is csökkenthető. Kémiai védekezésre két időpont ideális. Az egyik szárba indulás kezdetére, a másik virágzás idejére esik.

Források:

Top