Csattanó maszlag [Datura stramonium]
Életforma:
A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó T4-es (tavasszal csírázó, nyár utói egyéves) életformacsoportú gyomnövény.
Előfordulása:
A mérsékelt és meleg égövben általánosan elterjedt. Országszerte megtalálható közönséges gyom. Szántóföldi kultúrákban – főként kapás növényekben, valamint gyümölcs- és szőlőültetvényekben gyakori.
Károsítása:
Erőteljes növekedése és nagy tápanyagigénye miatt kompetíciós képessége jelentős mértékű. Nagyobb mennyiségben elszaporodva elvonja a vizet és a tápanyagot az almafák elől. A fényért való küzdelemben nagyon sikeres, mert ha olyan kultúrába kerül, ahol magas növények vannak, kettős bogas hajtásrendszerében csak a villaágak egyikét fejleszti tovább, az energiáit a fél növény megnyúlására fókuszálja. Közvetett kártétele közé tartozik egyrészt az, hogy mérgező, másrészt az, hogy allelopatikus hatású anyagokat termel, amelyek számos növény csírázását gátolják. Minden része, így a magjai is mérgezők, amelyeket nehéz például a lencséből kitisztítani. A háziállatok elkerülik, de ha belekerül a takarmányba megmérgeződhetnek.
Életmód:
Egyéves növény. A nitrogénben gazdag, semleges kémhatású talajokat kedveli. Melegigényes faj. Fő csírázási időszaka májusban van. Későn kezd csírázni. Az elsőnagy kelési hullám május első dekádjára tehető. Ezután is folyamatosan kel. A fagyok elpusztítják, már plusz 2-4 Celsius-fokon megáll a fejlődése. Fénykedvelő növény.
Morfológia:
A csattanó maszlag egyéves, csöves, vastag szárú növény. Szára felső részében erősen elágazó, általában kopasz. Kettős bogas hajtásrendszert fejleszt.
Csíranövény: Sziklevelei hosszúak, szálas lándzsásak, csúcsuk felé folyamatosan keskenyednek. Az alapi résznél rövid nyélbe keskenyednek. A középső ér szembetűnő. A csíranövény szaga kellemetlen.
Gyökérzet: Karógyökeret fejleszt.
Lomblevelek: Tojásdad alakú nyeles levelei hegyesek, szórt elhelyezkedésűek, öblösen fogasak. Hosszuk 10-15 cm, szélességük 8-10 cm.
Virág: A virágai fehérek, nagyok. Magányosan állnak rövid kocsányon a levelek hónaljában. Hosszú csövűek és redőzött karimájúak. A virágok az esti órákban nyílnak és csak egy napig virítanak.
Termés: Tüskés, 3-5 cm hosszú toktermése négy kopáccsal nyílik fel. Alakja gömbölyű vagy tojásdad. Magja fénytelen fekete vagy sötétszürke, sötétbarna. Felszíne hullámos hálózatos, sekély gödrökkel tagolt. Magja lapított vese alakú. Növényenként akár 30.000 db magot érlel, amelyek életképességüket 2-9 évig őrzik meg. A magok terjedését a szél, a víz, az állatok és az emberi tevékenység segíti. Komoly fertőzési forrást jelent a csattanó maszlag magokkal szennyezett vetőmag.
Védekezés:
Agrotechnikai, mechanikai módszerek: Mechanikai úton tarlóhántás után, a tarlóápolás során lehet védekezni csattanó maszlag ellen az elővetemény lekerülése után. Új ültetvény telepítése előtt minimalizálni kell a jelenlétét az adott területen. Ehhez hozzájárul az is, hogy olyan előveteményt kell választani (pl. őszi kalászos), amelyben nem találja meg a csattanó maszlag az életfeltételeit. Az ültetvények sorközeinek kaszálása megakadályozza a gyomnövény maghozását. A facsíkok mulcsozása, fekete fóliás takarása megnehezíti a fejlődését.
Kémiai védekezés: Gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai, mechanika védekezéssel kombinációban. A tarlóápolás során kémiai és mechanikai úton is gyéríthető. Az ültetvényben preemergensen és posztemergesen is lehet védekezni ellene. A sikeres preemergens kezelés feltétele a kellő mértékben eldolgozott talaj és a herbicidet bemosó csapadék érkezése. A posztemergens gyomirtás a csattanó maszlag 2-4 leveles állapotában a leghatékonyabb. Az almaültetvény első évében nem ajánlott a vegyszeres védekezés, az elkövetkezőkben pedig évről évre egyre több hatóanyag áll rendelkezésre.
Források:
Gyomnövények, gyombiológia, gyomirtás. Szerk.: Hunyadi Károly et al. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2011
Az Ötödik Országos Gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein. Szerk.: Novák Róbert et al. Vidékfejlesztési Minisztérium ÉFNTO. Budapest, 2011
Veszélyes 48. Szerk: Bárdi Gabriella et al. Mezőföldi Agrofórum Kft. Szekszárd, 2005.
north_east https://agroforum.hu/lapszam-cikk/a-repce-gyomirtasa-lehetosegek-es-lehetetlensegek/