Koniellás fakórothadás [Coniella diplodiella]
Kórokozó:
A szőlő koniellás fakórothadását a Coniella diplodiella nevű piknídiumos gomba okozza. A kórokozó hazai előfordulásáról 1891-ben adtak hírt első alkalommal. A betegséget feltehetően Észak-Amerikából hurcolták be Európába. Napjainkra világszerte elterjedt. A koniellás fakórothadás kártétele nem rendszeres, de amikor fellép akár 40%-os terméskiesést is okozhat.
Kártétel, tünet:
A Coniella diplodiella főként a zöld hajtásokat, a fürtkocsányt és a bogyókat fertőzi meg. A zöld hajtásokon a nóduszoknál jelenik meg a hosszúkás barna folt, ami idővel az egész ízközt átérheti. A foltok elhalt felülete, a kiszürkült középső területe érdes tapintású a bőrszövet alatt képződő piknídiumoktól. Az élő és az elpusztult szövetek határán sejtburjánzás is kialakulhat. Ha a folt a hajtást körülöleli, a felette levő hajtásrész a fürtökkel és a levelekkel együtt elhal. A bogyók összetöppednek, színük a fehér szőlőknél fakósárga, a kék szőlőknél kávábarna lesz. A tünetek leggyakrabban a fürtökön jelennek meg. A bogyók rothadnak, a fürtkocsányon 2 mm széles szürkés, szivárványos sáv képződik. A fürtkocsány a fertőzés helyén megbarnul, sorvad, ami miatt a víz- és tápanyagszállítás zavart szenved, az érintett fürtrészek elhalnak. A piknídiumok a bogyókon is – és a szőlőmagok felületén – létrejönnek, ezért felszínük érdes tapintású. A fertőzött bogyók íz- és aromaanyag-tartalma kisebb. A koniellás fakórothadás tüneteit mutató fürtök ecetszagúak a bogyókon elszaporodó ecetsav-baktériumok miatt.
Biológiája, környezeti igénye:
A kórokozó piknídiummal telel át. A kiszáradt termőtestben lévő konídiumok hosszú ideig, akár 10-15 évig is megőrzik a csírázóképességüket. A konídiumok az esőcseppek segítségével jutnak a fogékony növényi felületre, majd sebeken, sérüléseken jutnak be a szőlő szöveteibe, ahol micéliumot és piknídiumokat. Az ezekből kiszabaduló piknokonídimok okozzák a másodlagos fertőzést. A lehulló fertőzött növényi maradványokkal a piknídiumok a talajba kerülnek, és tavasszal ezek indítják újra a fertőzési ciklust.
A csapadékos, párás, meleg idő kedvez a kórokozó terjedésének. A gomba hőoptimuma 25-30°C.
Védekezés:
A védekezést a megelőzésre érdemes alapozni. A szőlőművelés során ügyelni kell arra, hogy a lehető legkevesebb seb, sérülés keletkezzen a tőkén. A nagyobb sebek lezárására is figyelmet kell fordítani. Jégverés után 12-18 órán belül le kell permetezni a szőlőt, mert a kórfolyamat nagyon gyorsan zajlik. A fakórothadásnak utat nyitó sérülések biotikus tényezők miatt is létrejöhetnek a növényen. A lisztharmatos sérves bogyók estén, illetve a szőlőmoly kártétele nyomán nő a fertőződés veszélye. Ennek elkerülése érdekében időben védekezni kell a lisztharmat és a szőlőmoly kártétele ellen. A réztartalmú készítmények hatástalanok a fakórothadás ellen.
Források:
- Glits Márton-Folk Győző: Kertészeti növénykórtan. Mezőgazda Kiadó. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest, 2000
- M. Hluchy és mtsai: A gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői. Biocont Laboratory. Bratislava, 2007
- north_east https://szolo-level.hu/wp-content/uploads/2021/03/Szolo-level_tavaszi_kiadvany_2021.pdf
- Dula Bencéné: Elméleti és gyakorlati ismeretek a szőlő járványos betegségeiről és leküzdésükről. 7. A szőlő fakórothadása. Agrofórum. 2022. 2. 178-182.
- north_east https://magyarmezogazdasag.hu/2015/09/01/fakorothadas